"Tehermentes" várandósság és szülés utáni regeneráció
A várandósság alatt a testünk hihetetlen változásokon megy keresztül. Szinte ésszel felfoghatatlan, hogy miként táplálja, védi az anyai szervezet a benne fejlődő magzatot. Ilyenkor az anya saját teste alárendelt szerepbe kerül, nem a saját, hanem a magzat jólléte az elsődleges. Csodálatos szimbiózis ez, amikor két élőlény nem létezhet a másik nélkül. Éppen ezért fontos, hogy mind a baba, mind az édesanya a lehető legjobban érezzék magukat ezekben a hónapokban, hiszen hihetetlen módon egymásra vannak utalva testileg és lelkileg egyaránt.
Mit is jelent ez (kicsit tudományosabban) és hogyan is segíthetek?
A várandósság során, hogy a magzatot - aki tulajdonképpen egy teljesen idegen "anyag" az anya szempontjából - megtartsa az anyai szervezet, számos biokémiai folyamat megváltozik a testünkben. Például legyengül az immunrendszer annyira, hogy ne lökje ki magából a magzatot; a kötőszövetek lazábbá válnak, ami által a belső szervek könnyebben elmozdulnak, ha a növekvő magzatnak már nagyobb helyre van szüksége; az idegrendszer összességében egy relaxáltabb állapotba kerül (folyton álmos, elcsigázott kismamák); stb.
A kismama növekvő pocakja miatt az egész test statikája megváltozik, máshová kerül a test tömegközéppontja. Mivel nem ezt a megváltozott testet szokta meg az agy, folyamatosan korrigálnia kell a mozdulatokat, hiszen az agy legnagyobb félelme, hogy el ne essünk. Ez pedig az izmoknak nagyon nem megszokott. Az izmok és az őket körülvevő kötőszövetes pólyák ebben a folyamatos korrigálásban elfáradnak, túlerőltetődnek, s megfájdulnak. Leginkább derék-, nyak- és válltájékon jelentkeznek fájdalmak, kinél előbb, kinél utóbb, kinél enyhébben, kinél szinte elviselhetetlenül. Ha az anyának fájdalma van, az egy komoly stresszhelyzet a test számára és olyan kémiai anyagok (pl. noradrenalin) termelődnek (igazából túltermelődnek), amik állandó készenlétben tartják a testet, hogy bármelyk pillanatban "küzdeni, vagy menekülni" tudjon. Ez az állapot vérnyomás emelkedést, cukor felszabadítást, sejtanyagcsere fokozódást hoz létre. Ha az anya stresszes, a magzat se nyugodt (folyton rúgkapál), neki is egyre több cukorra van szüksége, s mivel csak úgy tud extra cukorhoz jutni, ha az anyától kap, a kismama meg fogja kívánni az édeset, hiszen a baba jólléte az elsődleges, ahogy fentebb írtam. Így anyánál egyre nagyobb eséllyel alakulhat ki terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás betegség és túlsúly is, ezeknek minden rövid- és hosszútávú következményével. Ha tehát kíméletes, hatóanyagmentes módszerekkel csökkentjük a kismama fájdalmait, számos kellemetlenségtől, adott esetben súlyos állapottól óvhatjuk meg őt.
Testnek és léleknek egyaránt feltöltődést jelenthet egy kímélő masszázs. A megváltozott statikából eredő fájdalmak csökkentésére, a növekvő pocak megtámasztására pedig különösen alkalmas a megfelelő technikával felhelyezett kineziológiai tapasz. Sőt, speciális ragasztási technikával elérhető, hogy ne alakuljon ki szétnyílt hasizom (rectus diastasis), köldöksérv - illetve ha már esetleg volt valamekkora, ne romoljon tovább az állapota. A striák megelőzésére, vagy a már meglévők minél jobb minőségben való halványítására is kitűnő ez a módszer.
Ha már megszületett a gyermek, a has regenerálódásában is remek segítség lehet a tape. Sőt, a szoptatás során esetlegesen kialakuló emlőgyulladás kiegészítő kezeléseként a fájdalom és duzzanat csökkentésére is nagyon hatékony megoldás lehet. Azért hangsúlyozom, hogy kiegészítő kezelésként, hiszen az emlőgyulladás minden esetben orvosi kezelést igénylő állapot. Nagy valószínűséggel antibiotikumra is szükség lesz, ne féljünk tőle! Az antibiotikumok nagyon hasznos gyógyszerek, csak fölöslegesen ne szedjük őket! Az orvos tudni fogja, hogy milyen fajtát, milyen dózisban, meddig alkalmazzuk szoptatós kismamaként. ...én is átéltem már.
A császármetszésről, császáros hegekről és azok "karbantartásáról" egy külön bejegyzésben fogok írni.