Mi is az FDM (fascia disztorziós modell)?

Az FDM tulajdonképpen egy látásmód (modell), amivel a terapeuta a páciens (a páciens jelen esetben lehet egy amúgy makk egészséges ember is, akinek valamije éppen fáj, például elfeküdte a nyakát) problémájához hozzááll. Az FDM terapeuta fejében a páciens fájdalom-kommunikációját figyelve alakul ki egy kép, hogy mi is lehet a baj legvalószínűbb - kötőszövetes eredetű - forrása. Egy többszörösen összetett probléma valódi okát megtalálni és kezelni szinte lehetetlen, csak arra kell törekednünk, hogy minél jobban meg tudjuk azt közelíteni. Mivel a fascia (=kollagén rostos kötőszövet, jól megfigyelhető például a csirkemell hártyáiként) az egész testünket behálózza egy önmagába visszatérő, kvázi végtelen hálóként. Ha valahol valamilyen sérülés (disztorzió) éri (elcsavarodik, összeragad, felhasad, stb.), akkor az kihatással lesz a test távolabbi pontjaira is. A terapeuta a kötőszövetre ható fogásokkal éri el ezeknek a disztorzióknak a megszüntetését, így hatva a többi szövetre is. Tudni kell, hogy ez egy olyan kezelés típus - lassú, de a szövetek mélyére ható fogások -, ami a terápia perceiben kinek nagyon, kinek kevésbé, de fájhat. Viszont ha ügyesen csinálja a terapeuta, utána hatalmas megkönnyebbüléssel távozik a páciens. Vannak esetek, amikor csupán egy kezelés elég, de néhány alkalom után a makacsabb (krónikus) disztorziók is kikezelhetők. Aki bővebb információt szeretne az FDM-ről, ide kattintva megtalálja Quastné Rigó Katalin (tőle tanultam) írását.